Ausztralia

Na megjött a levél a vízum-os nőtől. Hát nem nagyon akar menni a dolog, első körben vissza küldte, és egy csomó minden be kell mutatnunk 24 napunk van rá. Nem örülök neki :(. MA voltunk bent a bíróságon is leigazoltatni az útlevelet ( Azt mondta a faszi hogy nem hasonlítok a képemre :). ) Délután elmentem melózni és 1 órát kellett várni az újságra, nem gáz beszélgettem egy sráccal (Pápua-Újguineai a gyerek de 6 éves kora óta él itt, Nagyon keményen néz ki, Pötye kaliberű csak kicsit feketébb és akkora mikrofon haja van, hogy egyedül neki nem kell viselnie a baseball sapkát mert nem férne a fejére rohadt normális gyerek amúgy) , ja ma levágta magának a haját beszartam rajta el lehet képzelni, hogy milyen lett minden száll más méretű :) Laza az egyszer biztos. El kezdett rajzolgatni ott egy füzetbe először néztem mit csinál, gondoltam szerencsétlenkedik valamit, de utána nézem valami nagyon durva lett. El is kértem és átnéztem a füzetét, Tele volt jobbnál jobb karakterekkel meg szituációkkal egy rögbi meccsről vagyis egy csapatról. El kezdtem kérdezgetni és elmesélte, hogy ez a második füzet amit rajzol és csak fél éve kezdte, és hogy most dolgozza ki a karaktereket egy sztorihoz ami egy ifi rögbi csapat elbukott döntő meccse után kezdődik. Később elmesélte, hogy ez egy igaz történet, majd azt is kihúztam belőle hogy ez az ő életéből van amikor ifis rögbi játékos volt. És minden figura egy csapattársa átalakítva egy rajzfilm karakterré de mind hasonlít és felismerhető. Szóval meglepett a dolog és elcsodálkoztam rajta. Képregényt készít az életének egy fontos időszakáról. A ráadás már csak az volt amikor megláttam a japán betűket a füzetbe és elmesélte, hogy 2 éve tanul japánul. Érdekes, hogy sokszor ránézésre mennyire másként ítélünk meg egy embert ……. És egy óra beszélgetés után minden megváltozik.